A görög hatóságok hétfőn befagyasztották az Európai Parlament korrupcióval vádolt alelnöke, Eva Kaili vagyonát. A belga ügyészség szerint katar komoly összegekkel és értékes ajándékokkal próbálta lefizetni az uniós parlament több magas rangú tagját.
Egyszerre két fronton, Brüsszelben és Budapesten, is nagy jelentőségű fejlemények történnek kedden a magyar EU-pénzek kapcsán, amelyek meghatározzák majd a következő két hét végkifejletét, azaz azt, hogy konkrétan mennyi felzárkóztatási forrásunkat függesztik fel a tagállamokat tömörítő Tanácsban, illetve hivatalosan is megkapjuk-e a jóváhagyást a magyar helyreállítási programra – ez rajzolódik ki a Portfolio számos háttérinformációja és a nyilvánosan elérhető információk összedolgozása alapján. Az alábbiakban bemutatjuk a szövevényes ügyhalmazt és a potenciális kivezető utakat.
Azután, hogy az Európai Bizottság felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja a magyar EU-pénzek felfüggesztésével kapcsolatos javaslatát, nem valószínű, hogy a következő 2-3 hétben engedik jóváhagyni a felfüggesztési veszélyben lévő három Operatív Programot – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó egyik brüsszeli bizottsági forrástól. Ez pedig váratlanul súlyos következményhez is elvezethet: akár 11,4 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunkat is felfüggeszthetik a hírekben szereplő 7,5 milliárd euró helyett. Levezetjük, hogy miért van benne ez a pakliban, illetve azt is összefoglaljuk, hogy most mi a helyzet az EU-pénzeinkkel és mik a kilátások.
Nagy többséggel, 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament azt a szigorú határozatot, ami szerint nem elégséges a magyar kormány által vállalt 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési lépés teljesítése még akkor sem, ha azokat maradéktalanul végrehajtaná a kormány. Ezért az EP kemény hozzáállásra szólította fel az Európai Bizottságot, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsot a magyar jogállamisági helyzet, illetve a helyreállítási program kezelésére. Az elfogadott szöveg komoly megkötéseket tartalmaz arra, hogy Magyarország mikor és milyen feltételek után juthatna az új ciklusban EU-pénzekhez, de fontos hozzátenni, hogy a határozat jogilag nem kötelező érvényű a Bizottságra és a Tanácsra. Ezzel együtt mégis kénytelenek részben figyelembe venni annak tartalmát politikai okok miatt.
Kibertámadás érte az Európai Parlament honlapját, egy Moszkva-barát csoport jelentekezett az akció elkövetőjeként - írta Roberta Metsola, a Strasbourgban éppen plenáris ülést tartó uniós parlament elnöke szerdai Twitter üzenetében.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén irányelvjavaslatot fogadott el kedden, amely szerint 2026 júliusára a tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatoknak több női vezetője kell legyen, a kvótát nem teljesítő vállalatok szankciókra számíthatnak.
Addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatékonyak és visszafordíthatatlanok Magyarországon, illetve amíg a kormány végre nem hajtja a jogállamiság érvényesülését célzó valamennyi brüsszeli ajánlást, ne fogadja el az Európai Bizottság, és a tagállamok az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási tervet, illetve továbbra is blokkolni kell a 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást – olvasható abban a csaknem végleges ötpárti európai parlamenti határozati javaslatban, amelybe a Népszava nyert betekintést.
Az, ami ma megjelent az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetékeseitől, látszólag ellentmond egymásnak, de összességében egy irányba mutat: Magyarország megkaphatja a november 29-i, vagy 30-i bizottsági döntéskor a jóváhagyást az 5,8 milliárd eurós helyreállítási programra, illetve az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi, kb. 3000 milliárd forintnyinál, jóval kisebb mértékű, feltehetően 3-4 milliárd euró körüli, felfüggesztésre tesz majd javaslatot a felzárkóztatási pénzeinknél a Bizottság. Pénz azonban egyelőre a helyreállítási programból és a felfüggesztett felzárkóztatási forrásokból nem lesz, csak azután, hogy a kormány maradéktalanul végrehajtja a beválltalt intézkedéseket.
„Értékelésünk szerint bár Magyarország a helyes irányba tett lépéseket, de ha a 17 kiigazító lépést megnézzük, akkor egyszerűen lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy ezek teljesen megszüntetik az uniós költségvetésre és az uniós pénzekkel való hatékony gazdálkodásra leselkedő veszélyeket Magyarországon” – jelentette ki egy ma délelőtti fontos európai parlamenti sajtótájékoztatón Petri Sarvamaa, az Európai Parlament magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatos egyik társjelentéstevője (képünkön balról a második). Éppen a kijelentés elhangzása utáni perctől kezdett el szakadni a forint és ugrott 408-ról 414-ig az euróval szemben. Később Sarvamaa arra tett utalást, hogy várakozása szerint az Európai Bizottság az eredetileg javasolt 7,5 milliárd euró helyett köztes útként például 3-4 milliárd eurónyi felfüggesztésre tehet majd javaslatot. Frissítés! A fentiek után az EP-beli jelzésekkel látszólag szembemenő kiszivárogtatás érkezett az Európai Bizottság felől, miszerint jóváhagynák a magyar helyreállítási tervet és eltekintenének a felzárkóztatási források egy részének felfüggesztési javaslatától, amely hírre átmenetileg 411-ig visszaugrott a forint, de aztán újra megütötték. Mindezek alapján az EU-pénzek folyósítási kilátásait ebben az értelmező cikkben foglaltuk össze.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén új jelentéstételi szabályokat fogadott el a nagyobb vállalatok számára a környezetvédelmi, szociális és irányítási kérdések átláthatósága érdekében - tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti bizalmi szintben egy 1-től 10-ig terjedő skálán a „7-es, 8-as körül vagyunk”, tehát „azért vannak fenntartások, ez érezhető” mindkét oldalon – jelezte a tárgyalások hangulatáról és a magyar kormány által tett felajánlások kinti hitelességével kapcsolatban az ATV mai műsorában Navracsics Tibor.
Varsó ellenzi az európai parlamenti képviselők megválasztásának javasolt módosítását - derül ki a lengyel belügyi tárca által előkészített állásfoglalás csütörtökön ismertetett tervezetéből.
2024 végére az Európai Unióban értékesített minden mobiltelefont, táblagépet és digitális fényképezőgépet C típusú USB-porttal kell ellátni. Ez a kötelezettség 2026 őszére a laptopokra is kiterjed majd - olvasható az Európai Parlament közleményében.
Azt szeretnénk, ha az uniós szankciós politika megváltozna és észszerűbb alapokra helyeznék - mondta pénteken Belgrádban Orbán Viktor miniszterelnök, aki az Európai Parlament csütörtökön elfogadott, Magyarországról szóló jelentését is kommentálta.
Elsöprő többséggel fogadta el az Európai Parlament (EP) Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő azon jelentését, amely kimondja, hogy Magyarország nem tekinthető teljes értékű demokráciának. A jelentés elfogadásával az EP a Bizottságra és a Tanácsra is nyomást kíván gyakorolni, hogy lépjen fel határozottabban a Magyarországon zajló tendenciákkal szemben.
Két hét múlva az Európai Parlament (EP) plenáris ülés keretein belül fogja megtárgyalni a magyar jogállamiság elmúlt négy évéről szóló jelentést, amelyről szavazni is fog - írja a HVG. Ugyanezen a napon Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédet tart az EP előtt.
„A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a Bizottság által jelzett aggályokat” – többek között ez állt abban a július 22-i dátumú levélben, amelyet Johannes Hahn uniós költségvetési biztos írt az Európai Parlament illetékes szakbizottsági elnökeinek az akkori helyzetről, és amely a Szabad Európa birtokába jutott.
A Gazdasági Bizottság megtárgyalta és a parlament elé vitte azt a javaslatát egy politikai nyilatkozat elfogadásáról, ami visszautasítja az Európai Parlament állásfoglalását a globális minimumadó ügyében.